különböző szabályok vonatkoznak az EU egyes országaira a termékalkalmazottra vonatkozóan

Egy rendelet, közvetlenül érvényes minden EU-országban

Nem, a digitális termékpasszport alapja nem különbözik EU-országonként: az ESPR egy európai rendelet, és közvetlenül, azonos módon érvényes minden tagállamban, anélkül, hogy egy ország először saját jogszabályba kellene átültetnie a szabályokat. Ez tudatos döntés volt e rendelet megalkotásakor, éppen azért, hogy elkerülhető legyen, hogy egy több EU-országban értékesítő gyártó sokféle szabályrendszerrel álljon szemben. Ami viszont produktumcsoportonként eltér — és ez más jellegű eltérés, mint országonkénti — azok a konkrét követelmények, amelyeket a produktumcsoportra vonatkozó kiegészítő jogszabályok rögzítenek, például mely adatoknak pontosan a passzportban kell szerepelniük és mettől lépnek hatályba.

Ami azonos, és amit egy ország mégis kitölthet

A rendeletből eredő kötelezettségek — aki felelős a passzportért, mit kell tartalmaznia egy digitális termékpasszportnak, és mely termékek vonatkoznak erre a keretrendszerre — az ESPR szövegében rögzítve vannak és nem függnek nemzeti értelmezéstől. Az ESPR 1. cikke (2024/1781 EU rendelet) leírja a rendelet tárgyát és hatályát, a 9. cikk pedig azt, hogy mi egy digitális termékpasszport és mit kell tartalmaznia. E rendelkezések az alkalmazási terület alá tartozó összes terméknél, minden EU-országban azonos módon érvényesek.

Ahol az országok szerepet játszanak, az a felügyelet és a végrehajtás terén van: a piaci felügyeleti hatóságok országonként szervezetten működnek, és a felügyelet végrehajtásának vagy a feltárt hiányosságok kezelésének módja gyakorlatilag felügyelőnként eltérhet. Ez nem a szabályok különbsége, hanem azok végrehajtásában jelentkezik. Egy produktumcsoportra vonatkozó illetékes felügyeleti hatóság kijelölése szintén nemzeti szintű feladat, míg az értékelési norma — a rendelet — mindenhol azonos.

Noch nincs egyetlen dátum sem megállapítva nemzeti szinten — az magából a rendeletből következik

Nincs olyan dátum, amely EU-országonként eltérne a passzport-kötelezettségek hatálybalépésében: mivel az ESPR rendelet és nem irányelv, nincs terület a tagállamoknak egy saját végrehajtási időpontot választaniuk. Az a dátum, amely után egy produktumcsoport kötelezettségei hatályba lépnek, az adott produktumcsoportra vonatkozó kiegészítő jogszabályban kerül meghatározásra, és e dátumok akkor az egész EU-ban egyszerre érvényesek. Ameddig egy adott produktumcsoport tekintetében az ilyen kiegészítő szabályok meg nem születnek és nem lépnek hatályba, addig a passzport-kötelezettségek arra a csoportra még nem érvényesek — és ez tehát produktumcsoportonként, nem pedig országonként eltér.

Mit jelent ez azoknak, akik több EU-országban értékesítenek

Egy gyártó vagy importőr számára, aki termékeket több EU-országban hoz forgalomba, ez azt jelenti, hogy egy és ugyanaz a passzport, az európai követelmények szerint összeállítva, elvileg az EU-n belül mindenhol megfelel — nincs szükség ország szerinti módosított verzió készítésére. A gyakorlati figyelempontok máshol helyezkednek el: először az fontos megállapítani, hogy egy termék egyáltalán a passzport-kötelezettség hatálya alá tartozik-e, amit a cikkben lehet olvasni a vagy a termékpasszport az adott termékre érvényes-e. Ezt követően az a kérdés merül fel, hogy a saját szállítási láncban ki felelős a passzport összeállításáért és naprakészen tartásáért, amit az oldal ismertet meg ki a felelős a termékpasszért.

Akik kétségben vannak a saját szerepüket illetően a szállítási láncban — gyártó, importőr vagy valami közöttük — részére külön összefoglalás érhető el erre vonatkozóan, amely alatt található meg az a kérdés, hogy valaki az ESPR szerinti importőr vagy gyártó-e. Amint e szerep világossá válik, a figyelem eltolódik a "ez landcsoportonként eltér-e?" kérdésből arra, hogy "mi kell legyen az adott produktumcsoport passzportjában", és ott a produktumcsoport-specifikus jogszabályok (az ESPR szerinti delegált jogi aktusok) a meghatározó tényező, nem a értékesítés helye szerinti ország.

Az alap: az ESPR 1., 9. és 27. cikke

Hogy az ESPR az egész EU-ban ugyanúgy érvényes, az magából a rendelet jellegéből adódik: a (EU) 2024/1781 rendelet 1. cikke meghatározza a tárgyat és a hatályát, és mint rendelet, ez a szöveg közvetlenül érvényes minden tagállamban, nemzeti átültetés nélkül. A 9. cikk a digitális termékpasszusz magára az irányelvekre vonatkozó követelményeit írja le, a 27. cikk pedig a gyártók kötelezettségeit — mindkét rendelkezés minden EU-ország számára azonos módon van megfogalmazva, és alkalmazandó anélkül, hogy valamely tagállam ettől eltérhetne. Az eltérések csak a termékcsoportra jellemző delegált jogi aktusok szintjén és a felügyelet nemzeti végrehajtásának szintjén merülnek fel — nem magának a rendeletnek a szintjén.

Aki szeretné megállapítani, hogy ez mit jelent a saját helyzetére, legjobb, ha először tisztázza, hogy saját vállalkozása az ellátási lánc mely szerepkörébe tartozik, és hogy az adott termékcsoportra már vonatkozik-e a passzuszkötelezettség, és ebből kiindulva továbbhalad az adott termékcsoportra vonatkozó konkrét tartalmi követelmények irányába.

Mely szabályozáson alapul

A rendelet maga az EUR-Lex-en található. Nyilatkozatunk szerint hivatkozunk; nem kell bennünket hinnie.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak el Öntől

Az ESPR (a (EU) 2024/1781 rendelet) egy rendelet, és ez pont az a szó, amely jelen kérdés szempontjából fontos. Egy rendelet közvetlenül érvényes minden tagállamban, anélkül, hogy előbb nemzeti törvényt kellene belőle hozni. Az ESPR 1. cikke a rendelet tárgyát és hatályát írja le az EU szintjén, és ez azonnal az az ok, hogy alapvetően nincs lehetőség a passzusz 27 különböző változatára.

A passzusz tartalma EU-szerte azonos

Az ESPR 9. cikke azt írja le, hogy egy digitális termékpasszusznak mit kell tartalmaznia és hogyan kell hozzáférhető lennie. Ezek a követelmények minden tagállamra ugyanúgy vonatkoznak. Egy 10-100 fős vállalat számára ez azt jelenti, hogy egy olyan passzusz, amely megfelel a 9. cikknek, alapvetően nem szükséges, hogy országonként újra felépüljön. Az a platform, amely a passzuszt üzemelteti, a QR-kód, amely adathordozóként szolgál, és az abban szereplő adatok nem függnek attól, hogy a terméket Hollandiában, Németországban vagy Lengyelországban helyezik-e forgalomba.

A gyártók kötelezettségei EU-szerte azonosak

Az ESPR 27. cikke a gyártók kötelezettségeit írja le, és ezek a kötelezettségek szintén az EU szintjén vannak megfogalmazva. Az, aki gyártónak minősül e rendelet értelmében, ugyanazokkal a felelősségekkel jár, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban van a központja vagy mely tagállamokba szállítják a terméket. Ez eltér néhány régebbi jogszabálytól, ahol az országok néha saját kiegészítő követelményeket támasztottak a csomagolásra, nyelvre vagy nyilvántartásra vonatkozóan. Az, aki szeretné ellenőrizni, hogy e gyártói szerep a saját helyzetre vonatkozik-e, alapját megtalálja a Az ESPR alapján importőr vagy gyártó vagyok?.

A végrehajtás és az érvényesítés a tagállamok révén történik

Ahol az előírások tartalma azonos, a megfelelőség felügyeletét a nemzeti piacfelügyelet végzi. Minden tagállam saját felügyeleti szerveket jelöl ki, és ezek a szervek saját nemzeti szervezetükön belül működnek, saját eljárásukkal, prioritásaikkal és kommunikációjukkal. Ez az oka annak, hogy két hasonló termékkel foglalkozó vállalat, amely különböző tagállamokban működik, néha eltérő tapasztalatokat szerez az ellenőrzésekből vagy a felügyelet kérdéseiből — nem azért, mert a szabályok eltérnek, hanem azért, mert az alkalmazás országonként saját gyakorlattal rendelkezik.

Ahol a gyakorlatban félresiklanak a dolgok

Egy passzuszt minden eladási ország számára elkészíttetni. Egy olyan vállalat, amely ugyanazt a terméket öt tagállamban értékesíti, néha úgy gondolja, hogy minden ország számára szükség van a passzusz egy módosított változatára, például a nyelv miatt. A kötelező adatok magja azonban az ESPR 9. cikkéből adódik, és EU-szerte ugyanerre a termékre vonatkozik; a kijelzéshez szükséges nyelvválasztások más kérdés, mint az, hogy maga a tartalom országonként eltérő-e.

Zavar az "EU-szabály" és a "nemzeti törvény" között. Mivel az ESPR rendelet és nem irányelv, nincs nemzeti átültetési törvény, amelyet meg lehetne keresni. Az olyan vállalatok, amelyek a "holland termékútlevél törvényt" keresik, nem találják meg, és néha tévesen arra a következtetésre jutnak, hogy akkor még semmi sem van rendezve. A kötelezettség már közvetlenül magában a rendeletben van rögzítve.

Annak feltételezése, hogy a felügyelet mindenhol egyformán szigorú vagy azonos módon szervezett. Mivel a végrehajtás nemzeti felügyeleti hatóságokra hárul, a vizsgálatok módja eltérő. Egy olyan vállalat, amely online piacterületen keresztül több tagállamban értékesít, ezáltal azt kockáztatja, hogy különböző jeleket kap különböző oldalakról. Akik erről több információt szeretnének megtudni az online piacterületen történő értékesítés kontextusában, a hátteret a következőn találják meg: Mit jelent a termékadat-lap, ha online piactéren keresztül értékesítek termékeket?.

Tisztázatlanság egy olyan láncban, amely több tagállamot érint. Privát márkájú termékek vagy saját márkán történő értékesítés esetén a gyártó néha az egyik országban, a márkatulajdonos a másikban és a forgalmazó a harmadikban található. Mivel az 27. cikk szerinti kötelezettségek egy szerephez kapcsolódnak és nem egy országhoz, az a kérdés, hogy ki milyen kötelezettséget visel, független attól, hogy az EU-ban hol települtnek ezek a felek. Ennek további részleteiről a következőn olvashat: ki felel a termékútleveléért a private label termékek esetében és a Saját márka alatt értékesítek termékeket — milyen kötelezettségeket kapok?.

Az EU-n kívüli gyártó, értékesítés több tagállamban. Egy gyártó, amely az EU-n kívül található és több tagállamban hozza forgalomba a termékeket, néha azt feltételezi, hogy tagállamonként más képviseletre van szükség. A meghatalmazott képviselő szerepe azonban magából a rendeletből következik és nem egyetlen tagállamhoz kötött a módon, ahogy ezt gyakran feltételezik. A háttérinformációk a következőn találhatók meg: Gyártóm az EU-n kívül van — ki intézi akkor a digitális termékadat-lapot? és a szükség van-e egy jogosultvány képviselőre az EU-ban a termékalkalmazotthoz.

Amit rögzíthet

Az azon tagállamok áttekintése, amelyekben a termék ténylegesen a piacra kerül, hogy egyértelmű legyen, mely nemzeti felügyeleti hatóságok lehetnek relevánsak.
Dokumentáció, amely igazolja, hogy a lánc mely szereplője milyen szerepet tölt be (gyártó, importőr, forgalmazó, meghatalmazott képviselő), függetlenül a letelepedés helyétől.
A passzport tartalmának rögzített verziója, amely az ESPR 9. cikkének megfelel, esetleg nyelvi változatokkal a megjelenítéshez, de lényegi különbségek nélkül értékesítési országonként.
Levelezés vagy a nemzeti felügyeleti hatóságokkal való kapcsolat rögzítése, tagállamonként, ahol ez releváns, hogy az országok közötti eljárási eltérések nyomon követhetőek maradjanak.
Belső megállapodások arról, hogy a vállalat mely tagja felelős a verordény módosításainak nyomon követéséért, és ki figyeli ezt, amikor a vállalkozás több tagállamban is működik. A láncban belüli felelősség megosztásáról szóló háttérinformáció a Ki felelős a termékek termékpaszportjáért?.

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az e platform szerinti szabályozásról. Nem ismerjük a helyzetet. Kétség esetén saját helyzetét illetően tanácsadjon egy jogászt vagy a illetékes hatóságot.

Mesterséges intelligenciával írva a fenti forrásokra támaszkodva, egy ember által ellenőrizve a 2026-09-05-én. Valami nem stimmel? Szóljon — a javításoknak első helyen áll.