Gyártóm az EU-n kívül van — ki intézi akkor a digitális termékadat-lapot?

Többnyire az importőr vagy a meghatalmazott képviselő

Ha a gyártó az EU-n kívül van letelepedve, a termékalapok felelőssége többnyire az importőrre hárul, aki a terméket az EU-piaci forgalomba hozza, vagy az olyan meghatalmazott képviseloőre, akit a gyártó az EU-ban jelölt ki. Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) azon az elven épül fel, hogy minden EU-ban forgalomba hozott termékhez szükséges egy EU-ban letelepedett piaci szereplő, aki beszámíttatható a megfelelésért. Ha a gyártó maga az nem, akkor vagy a meghatalmazott képviselő (ESPR 28. cikk), vagy az importőr (ESPR 29. cikk) veszi át ezt a szerepet, mindegyik a saját feladatainak megfelelően.

Akik ezt érintik, és akik nem

Ez a megkülönböztetés csak akkor játszik szerepet, ha a gyártó az EU-n kívül van letelepedve. Ha a gyártó az EU-ban van letelepedve, akkor ő maga az a fél, aki felelős az termékalapok összeállításáért és rendelkezésre bocsátásáért — ebben az esetben nincs olyan importőr vagy meghatalmazott képviselő, aki ezt a szerepet átvenne, akkor sem, ha a terméket közvetítőn keresztül értékesítik. Ez itt kifejezetten a gyártó, a meghatalmazott képviselő és az importőr szerepmegosztásáról szól, ahogy azt az ESPR leírja. Ez nem a termékalapok tartalmáról, arról, hogy mely termékcsoportoknak van szükségük termékalapokra, vagy arról szól, hogy konkrétan mikor lép érvénybe ez a kötelezettség — ezt termékcsoportonként külön-külön delegált rendeletekben szabályozzák.

Az ESPR értelmében vett importőr az az EU-ban letelepedett fél, aki az EU-n kívüli országból a terméket az EU-piaci forgalomba hozza. Az olyan forgalmazó, aki a terméket már egy EU-s fél közvetlen beszerzésén keresztül szerzi be, nem importőr ebben az értelemben, és más, könnyebb feladatkörrel rendelkezik. Az "ki intézi az alapokat" kérdésében tehát elsősorban az releváns, hogy ki hozza a terméket ténylegesen az EU-ba, és hogy a gyártó már kijelölt-e meghatalmazott képviselőt.

Még nincs rögzített kezdődátum: ezt termékcsoportonként külön-külön szabják meg

Az ESPR maga tartalmazza a meghatalmazott képviselőkre és importőrökre vonatkozó általános szabályokat, de a konkrét kötelezettség arra, hogy egy adott termékhez ténylegesen digitális termékalapok szükségesek, csak akkor keletkezik, ha az adott termékcsoportra delegált rendelet elfogadásra kerül. Mely termékcsoportokra vonatkozik majd ez, és hogy ez mikor lép érvénybe, még nem minden csoport tekintetében rögzített. Az azonban rögzített, hogy az elv a következő: amint egy termékcsoportra kiterjed az alapok kötelezettsége, a gyártó, meghatalmazott képviselő és importőr szerepe úgy érvényes, ahogy fentebb leírtuk, függetlenül attól, hogy milyen termékcsoportba tartozik a termék.

Mit jelent ez a gyakorlatban

Az olyan importőr számára, aki az EU-n kívüli gyártótól származó termékeket hoz forgalomba, az első kérdés az, hogy a gyártó már kijelölt-e meghatalmazott képviselőt. Ha igen, akkor ez a képviselő az adat-forrás az alapokba kerülendő információkra, és az koordináció a gyártóval az ő feladata. Ha nincs meghatalmazott képviselő, akkor az ellenőrző feladatok egy része az importőrre hárul: az előtt, hogy a terméket forgalomba hozza, ellenőriznie kell, hogy a termékhez a szükséges alapok tartoznak-e, és hogy az abban szereplő adatok helyesek-e, még akkor is, ha az importőr nem állította össze ezeket az információkat maga.

A gyakorlatban ez általában három lépésből áll. Először meg kell vizsgálni, hogy a gyártó már kijelölt-e meghatalmazott képviselőt, és ha igen, ki az. Ezt követően meg kell határozni, hogy ki lép fel a láncban az ESPR értelmében vevőként — ez nem feltétlenül az a fél, amely a legkézenfekvőbbnek tűnik, mivel egy olyan közvetítő, amely az árut csak az EU-n belül értékesíti, nem számít vevőnek. Végül pedig meg kell állapodniuk a gyártóval arról, hogy ki szolgáltatja a passzportkészítéshez szükséges forrásdatákat, és ki felelős azok naprakészségéért abban az időszakban, amíg a passzportnak elérhetőnek kell maradnia. Az olyan platform, amely a passzportot összeállítja és üzemelteti, mint a prodpas.eu, feldolgozhatja ezeket az adatokat, de az a kérdés, hogy ki szolgáltatja az adatokat, és ki felelős azért, hogy helyesek legyenek, továbbra is a gyártó, a meghatalmazott képviselő és a vevő között tisztázandó kérdés.

A jogi alap: az ESPR 28. és 29. cikke

Az ESPR 28. cikke (az Európai Unió 2024/1781 rendelete) lehetőséget biztosít az EU-n kívüli gyártónak, hogy írásos megbízás útján meghatalmazott képviselőt jelöljön ki, amely megbízás tartalmazza a képviselő által a gyártó nevében végzendő feladatokat. A rendelet 29. cikke a vevők kötelezettségeit írja le, ideértve a piacra bocsátás előtti ellenőrzést annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e az adott termékcsoportra vonatkozó követelményeknek. Ez a két cikk együtt határozza meg, hogy ki milyen szerepet tölt be, amikor a gyártó maga nem az EU-ban letelepedett.

Mit kell most tenni

Akik importőrként vagy meghatalmazott képviselőként EU-n kívüli gyártóval foglalkoznak, jól teszik, ha a folyamat korai szakaszában rögzítik, hogy ki milyen adatokat szolgáltat, és ki felelős a passzport naprakészségéért. A kötelezettségek pontos szövege tekintetében a hivatalos forrás mindig mérvadó; a gyakorlati oldalról — a passzport összeállítására, üzemeltetésére és QR-adathordozóval való ellátására — a prodpas.eu feldolgozhatja a gyártó vagy importőr adatait egy tíz évig elérhető passzporttá.