Mit változtat az ESPR a KKV-k számára?

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak el Öntől

Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) egy keretrendelet: meghatározza a játékszabályokat, de azokat csak delegált jogi aktusok révén, termékkategóriánként töltik ki. Egy 10-100 fős vállalat számára ez azt jelenti, hogy maga a rendelet még nem igényel közvetlen intézkedéseket, de meghatározza, hogy később, termékkategóriánként milyen követelmények jönnek. Az ESPR 1. cikke az előny tárgyát és hatályát írja le: a rendelet alapvetően az EU piacára helyezett fizikai termékekre vonatkozik, bizonyos kivételektől eltekintve, például élelmiszerek, gyógyszerek és élő szervezetek. Az ebből a keretből fakadó gyakorlati kötelezettségek szakaszosan érkeznek meg a vállalkozásokhoz.

Annak megállapítása, hogy egy termékkategória mely termékre vonatkozik-e és mikor

Mivel az ESPR nem állít termékspecifikus követelményeket, az első gyakorlati lépés egy kkv-gyártó vagy -importőr számára annak kiderítése, hogy saját terméke később delegált jogi aktus hatálya alá fog-e tartozni, és ha igen, mikor. Ez megköveteli az Európai Bizottság munkaprogramjának termékkategóriánkénti nyomon követését, amit sok kisebb vállalkozás nem tud rendszeres időbeni feladatainak közé sorolni. Aki ezt szeretné kideríteni a saját termékkörére, a következő helyen találhat áttekintést: mely termékkategóriák tartoznak a kkv-k ESPR hatálya alá és a saját termékkategória státuszát a következőn keresztül tekintheti meg: a termékkategóriák sorrendje, ahogy sorra kerülnek.

Az megértése, hogy a követelmények termékkategóriánként eltérnek

Az ESPR a Bizottságnak azt a hatáskörét ruházza meg, hogy delegált jogi aktusok révén fenntarthatóságra, javíthatóságra, újrahasznosíthatóságra és információszolgáltatásra vonatkozó követelményeket írjon elő — mindegyik azonban egy termékkategóriára szabva. Ez azt jelenti, hogy például egy bútoripari gyártó és egy elektronikai gyártó más konkrét követelményekkel szembesülnek, még akkor is, ha ugyanaz a keretrendelet alá tartoznak. Egy olyan vállalat számára, amely több kategóriában has termékeket, tehát nem arról van szó, hogy "az ESPR-t betartunk" mint egyetlen intézkedés, hanem termékkategóriánként meg kell vizsgálni, hogy konkrétan mi fog vonatkozni. A delegált jogi aktusok működéséről szóló további magyarázat a következő helyen található: mi a delegált jogi aktus és miért az határozza meg, hogy mit kell egy vállalkozásnak tennie.

A digitális termékpasszus figyelembevétele mint visszatérő elem

Az ESPR által lehetővé tett egyik eszköz a digitális termékpasszus: egy termékadatokat tartalmazó strukturált dokumentáció, amelyhez adathordozó, például QR-kód révén lehet hozzáférni. Nem minden delegált jogi aktus írja majd elő a passzust, de az eszköz az, amelyet a Bizottság több termékkategóriához szem előtt tart. Egy kkv-vállalat számára praktikus, ha nem várja meg, amíg a saját termékkategóriája konkrét lesz, hanem már akkor megérti, hogy mit tartalmaz a passzus és mely adatok tartoznak bele. A bevezetés a következő helyen található: mi a digitális termékpasszus pontosanés a várható adatkategóriák áttekintése a következő helyen: mely adatok kerülnek a termékek paszportjába.

Megítélni, hogy a "kicsi" kivételt jelent-e

A kisebb gyártók számára egy visszatérő kérdés, hogy a vállalat mérete oka-e a kötelezettségek alóli mentesülésnek. Az ESPR elsősorban a termékkategóriákból indul ki, nem a vállalat méretéből, bár a delegált jogi aktusok figyelembe vehetik a kisebb piaci szereplőket. Ez az írott — termékkategória versus vállalati méret — pontosan olyan helyek, ahol sok bizonytalanság keletkezik. Ennek a kérdésnek a részletesebb megvitatása a következő helyen található: a termékpasszus is vonatkozik-e a kis vállalkozásokra.

Ahol a gyakorlatban félresiklanak a dolgok

Az első visszatérő minta az, hogy a vállalatok az ESPR-t olyan konkrét kötelezettséggel keveredik össze, amely már most érvényes, majd elhalasztják az intézkedést, mert "még nincs közzétéve semmit a mi termékkategóriánkra" — pedig az adatgyűjtés előkészítési ideje gyakran hosszabb, mint gondolnák.

A második helyzet a termékcsoportok besorolásának alulbecsülése: egy olyan termékválaszték, amely első pillantásra egyetlen kategóriát alkot, részletesebb megfontolás után néha több termékcsoportba tartozik, mindegyiknek saját ütemezésével. Aki ezt előzetesen nem vizsgálja meg, csak akkor fedezi fel, amikor az első delegált jogszabály már hatályba lépett.

A harmadik minta az, hogy a vállalkozások arra számítanak, hogy egy importőr vagy beszállító majd úgyis megadja az adatokat, anélkül, hogy erről írásban megállapodás lenne — ezáltal senki sem gyűjtötte össze az információt akkor, amikor szükség lenne rá.

A negyedik helyzet az összetett termékek esetén merül fel: egy alkatrész más szabályozás alá tartozik, mint a végső termék, mint az akkumulátor és a készülék kombinációja esetében látható. Aki nem ismeri ezt a különbséget, kockáztatja, hogy két kötelezettséget egy gyanánt kezel.

Az ötödik ismétlődő pont az, hogy nem ismerik fel, hogy a termékcsoportok besorolása nem mindig egyértelmű: a vállalkozások feltételezik, hogy terméke logikusan egy bizonyos kategóriába tartozik, anélkül hogy ezt a hivatalos besorolással ellenőriznék.

Amit rögzíthet

• A saját termékválaszték áttekintése a feltételezett termékcsoporttal összekapcsolva, beleértve azt a kérdést, hogy a termék több csoportba egyszerre tartozhat-e — tájékoztatásul lásd amikor egy termék több termékcsoportba egyszerre tartozik.
• Egy fájl termékcsoportonként a hozzá tartozó delegált jogszabály státuszával: még nem közzétéve, konzultáció alatt, vagy elfogadva.
• A szállítók és alkatrészek jegyzéke termékként, azzal a megjegyzéssel, hogy mely fél mely adatokat tudja megadni.
• A saját termékbesorolás vizsgálata, például az alábbi kérdések segítségével mely termékcsoportba tartozik egy termék.
• Egy idővonalas terv a megjelenésre számított hatálybalépéssel termékcsoportonként, hogy az adatgyűjtés ne csak akkor induljon meg, amikor a kötelezettség hatályba lép — lásd még amikor a termékpasszus kötelezővé válik a termékekre.
• Egy rövid megjegyzés arról, hogy mely termékek lehetnek esetleg az 1. cikk alkalmazási körén kívül, és milyen megfontolás alapján történt ez a becslés.