Mi az a digitális termékpaszport?

A product with a digital dossier, accessible via a data carrier

A digital product passport is a collection of digital data about a specific product, accessible via a data carrier on or with that product — usually a QR code. The passport contains information relevant for the entire life cycle of the product: what it is made of, how to repair it, what substances it contains, how it can be recycled, and data demonstrating that the product complies with the requirements applicable to that product group. The idea behind the passport is that this information is no longer scattered across separate documents, certificates and packaging texts, but is digitally available in one place for those who need to work with it: the consumer who wants to know what they are buying, the repairer who is looking for spare parts, the recycler who wants to separate materials, and the enforcement authority who checks whether a product complies with the rules. The passport itself is neither a quality mark nor a guarantee — it is an information carrier, compiled from data supplied by the manufacturer or importer.

Not for every product, but for designated product groups

The obligation to maintain a digital product passport does not automatically apply to all products placed on the market in the EU. The ESPR (Regulation (EU) 2024/1781) is a framework regulation: Article 9 describes what a digital product passport is and when it becomes mandatory, and Article 10 describes what a passport must comply with if it is introduced. Whether a product group actually needs a passport is determined separately for each product group in a delegated act. This means that in practice the obligation is introduced step by step, product group by product group, and not all at once for all products. For a manufacturer or importer, the first question is therefore not "does the ESPR apply to me", but "is there a delegated act for my product group that makes the passport mandatory, and what exactly does it prescribe". As long as there is none, the requirements of Articles 9 and 10 do not yet apply concretely to that product.

When it takes effect will be determined per product group

There is no fixed date on which the digital product passport comes into force all at once for all products. The ESPR itself sets out the framework, but the date on which a specific product group must actually get started is set out in the delegated act established for that product group. For one product group that date may be sooner than for another, and for many product groups no delegated act has yet been established. What is fixed, however, is the structure: Articles 9 and 10 describe the form and content that a passport must have once it becomes mandatory, so that manufacturers can prepare for it before the obligation takes effect for their product group.

From checking whether it applies to linking to the QR code

Egy olyan gyártó vagy importőr számára, akinek több termékkategóriában is vannak termékei, ez a téma néhány lépésben megoldható. Először azt kell kideríteni, hogy egy termékkategória számára már létrejött-e egy delegált jogi aktus, amely az digitális termékpasszust kötelezővé teszi — ez termékkategóriánként eltérő és az idő múlásával változik. Ezt követően az adatok állnak a középpontban: milyen információknak kell a delegált jogi aktus szerint a passzvusban szerepelniük, kombinálva az 10. cikk általános követelményeivel, mint például az egyedi termékazonosítás és annak módja, hogy a különféle felhasználók (fogyasztó, felügyeleti hatóság, újrahasznosító) az információ különböző részeinek hozzáférést kapjanak. Ezt követően az információt egy olyan passzvusban kell rögzíteni, amely megfelel a technikai követelményeknek — interoperábilis, adathordozóhoz kapcsolható, és a szükséges ideig elérhető. Egy több termékkategóriában működő vállalat számára ez gyakran azt jelenti, hogy a passzvus termékkategóriánként kissé eltérő tartalmú, míg a bejelentési, hosztolási és QR-kódhoz csatlakoztatási folyamat azonos lehet. A Prodpas.eu összeállítja a passzvust a gyártó vagy importőr által szolgáltatott adatokból, tíz éven át üzemelteti a passzvust, és QR-kódot szállít adathordozóként — így a folyamatot nem kell minden termékkategória számára újra feltalálni.

Alapdokumentum: a ESPR 9. és 10. cikke

Mindez közvetlenül az ESPR-ből (2024/1781 EU rendelet) következik. A 9. cikk az digitális termékpasszust eszközként vezeti be, és szabályozza, hogy milyen feltételek mellett válik kötelezővé egy termékkategória számára. A 10. cikk kidolgozza, hogy egy passzvusnak minek kell megfelelnie: az adathordozón keresztüli hozzáférésének módjától kezdve az interoperabilitás követelményeivel és a különféle felek adataihoz való hozzáférésig. Az egyes termékkategóriák pontos tartalma és bevezetésének időpontja nem ezekben a két cikkben található, hanem abban a delegált jogi aktusban, amely az adott termékkategóriához meghatározásra kerül — így az aktus az elsődleges forrás a követéshez, amint az létrejött.

Aki azt szeretné megtudni, hogy ez az ő termékkategóriájára már vonatkozik-e, a legjobban azt ellenőrizheti, hogy az adott kategóriához elfogadtak-e vagy készítés alatt áll-e egy delegált jogi aktus az ESPR alapján, és az 9. és 10. cikkek szövegét nézze meg, hogy milyen követelmények már rögzítettek benne. Aki már előre szeretne készülni arra az időpontra, amikor ez megvalósul, a termékadatok gyűjtése — összetétel, forrás, javítási és újrahasznosítási információ — egy olyan lépés, amely nem kell, hogy az határozott dátumon túl várjon.

Mely szabályozáson alapul

A rendelet maga az EUR-Lex-en található. Nyilatkozatunk szerint hivatkozunk; nem kell bennünket hinnie.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak el Öntől

A digitális termékútlevél röviden fogalmazva egy terméket leíró adatkészlet, amely egy adathordozón — általában egy QR-kódon — keresztül a lánc bármelyik szereplője számára lekérdezhető. Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) 9. cikke előírja, hogy az útlevél egy meghatározott termékhez vagy termékmodellhez kapcsolódik, és hogy a benne szereplő adatok ellenőrizhetőek és naprakészek kell, hogy legyenek. A 10. cikk részletezi, hogy az útlevélnek és az adathordozónak milyen műszaki és szervezeti követelményeknek kell megfelelnie. A 10–100 munkavállalóval rendelkező vállalat esetében ez számos elkülönült, de összekapcsolt kötelezettség teljesítésére vezethető vissza.

Útlevél létrehozása és naprakészen tartása termékenkénti alapon

Az útlevél nem egy olyan brosúra, amelyet egyszer megírsz és ott hagyod. Ez egy adatkészlet, amelynek összhangban kell maradnia a piacon ténylegesen lévő termékkel. Ha egy alkatrész, egy anyag vagy egy teszteredmény megváltozik, alapvetően az útlevél tartalma is megváltozik. A korlátozott számú terméksorral rendelkező vállalat esetében ez azt jelenti, hogy a folyamatban egy rögzített pontnak kell lennie, ahol valaki ellenőrzi, hogy az útlevél még mindig megfelel-e a valóságnak — nem önálló, utólagos lépésként, hanem a szokásos termékváltoztatás vagy felülvizsgálat részeként.

Biztosítsa, hogy az adathordozó a termékre vagy a termék mellé kerüljön

A 10. cikk az adathordozóra vonatkozó követelményeket határozza meg: fizikailag tartósnak kell lennie, olvashatónak kell maradnia a termék használati ideje alatt, és egy rögzített, megtalálható helyen kell elhelyezkednie. Ez sok vállalat számára gyakorlati gyártási kérdés: a QR-kódot a csomagolásra nyomtatják, egy címkén ragasztják, vagy a termékbe gravírozódik? Annak, aki ezt a folyamatot intézi, azt is figyelembe kell vennie, hogy mi történik, ha a csomagolást kidobják vagy a címke leválik — a hordozónak a gyakorlatban használhatónak kell maradnia, nem csak az értékesítés pillanatában.

A helyes adatokat a megfelelő feleknek elérhetővé tenni

Az útlevél nem minden információja látható mindenkinek. A fogyasztó más adatokat lát, mint egy piacfelügyeleti hatóság vagy egy újrahasznosító. A 10. cikk ezt a különbséget a hozzáférési szintek között szabályozza. A vállalat számára ez azt jelenti, hogy a mögöttes adatinfrastruktúrát — ahol az adatok származnak és kik tekinthetik meg őket — egyértelműen kell strukturálni, ami a gyakorlatban gyakran összetalálkozik egy olyan tárhelybiztosító választásával, amely már támogatja ezt az engedélyezési struktúrát. Pontosan mely adatok kötelezőek, termékcsoportonként nagymértékben eltér; mely adatok kerülnek a termékpasszportba ennek alaposabban utána jár.

Az útlevél illesztése a helyes termékcsoportra vonatkozó követelményekhez

Az ESPR maga az 9. és 10. cikkben az útlevél általános szerkezetét nevezi meg, de a konkrét tartalom — mely adatok, mely küszöbértékek, mely tesztmódszerek — termékcsoportonként külön kerül meghatározásra. Ez nem magában a rendeletben történik, hanem egy delegált aktusban termékcsoportonként. E delegált aktus nélkül nincs még passzportvétele egy konkrét terméknek, még akkor sem, ha az ESPR már hatályban van. Ennek az alkalmazásnak a pontos módját itt ismertetik mi az delegált aktus és miért befolyásolja az, amit tennem kell.

Figyelembe kell venni, hogy termékenkénti több útlevél is lehetséges

Egyes termékek olyan részekből állnak, amelyek maguk is külön passzportvételem alá esnek — az eszközben lévő akkumulátor erre a legragyogóbb példa. Ez azt jelentheti, hogy egy végső termékhez több passzporttal kell számolni, mindegyikük saját forrásdatákkal és kezelőjével. Ez különösen az összetett termékek esetén játszik szerepet, amelyekről az én termékem több termékcsoportba tartozik — mit jelent ez további információkat nyújt.

Ahol a gyakorlatban félresiklanak a dolgok

A termékpasszport egy termék bevezetésekor készül el, majd ezt követően már nem frissítik, miközben egy nyersanyag szállítója közben megváltozott. A QR-kód egy matricára nyomtatva, pár hónap használat után olvashatatlanná válik, így az adathordozó ugyan létezik, de már nem működik a szándéknak megfelelően. Egy vállalat azt hiszi, hogy a passzport csak a végterméknél relevant, és megfeledkezik arról, hogy egy beszerzett alkatrész — például egy akkumulátor — saját passzportkötelezettséggel rendelkezhet, amely a végterméktől függetlenül áll. Feltételezik, hogy a "digitális termékpasszport" egy rögzített, egységes adathalmaz, amely minden termék esetében azonosnak tűnik, miközben a tartalom termékcsoportonként erősen eltérő és csak akkor rögzített, amikor a hozzá tartozó delegált jogi aktus meg van. És egy vállalat abból indul ki, hogy mivel az ESPR "minden termékre" vonatkozik, minden terméknek azonnal passzportja kell lennie, miközben a tényleges kötelezettség termékcsoportonként fázisosan lép fel — lásd mikor válik kötelezővé a terméküttlevél a termékekre a fasírozás működésének módját.

Amit rögzíthet

A vállalatnál az ESPR alá tartozó (vagy tartozó) termékek vagy termékcsoportok áttekintése, beleértve azokat az alkatrészeket, amelyeknek lehetséges, hogy saját passzportra van szükségük
Egy rögzített ellenőrzési pont a termékváltoztatási folyamatban, amelyen azt ellenőrzik, hogy a passzport még aktuális-e
Dokumentáció a kiválasztott adathordozóról (anyag, elhelyezés, a QR-kód vagy chip várható élettartama) és ennek az választásnak az indoklása
Áttekintés arról, hogy ki mely adatokat tekintheti meg vagy módosíthatja a passzportban, beleértve a beszállítókkal kötött megállapodásokat a nyers adatok szállításáról
Egy lista a forrásokról termékadatonként — ahol származik az egyes számok vagy állítások a passzportban, és ki felelős ezért
Hivatkozások az alkalmazandó delegált jogi aktusra a saját termékcsoportra, hogy egyértelmű legyen, az előírások mely verzióját követik

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az e platform szerinti szabályozásról. Nem ismerjük a helyzetet. Kétség esetén saját helyzetét illetően tanácsadjon egy jogászt vagy a illetékes hatóságot.

Az AI segítségével írva a fenti forrásokra alapozva, emberi ellenőrzésen esett át 2026-08-22-én. Nincs valami gond? Szóljon — a javításoknak első helyen áll.